Repülés megfázással

Olvasási idő: 2 perc

Köhögés, orrfolyás, rekedtség. Három jól ismert, a megfázás kapcsán gyakran emlegetett szó. Közép-Európában minden felnőtt átlagosan évente 1-2 alkalommal megfázik, és többé-kevésbé bátran viseli a tüneteket, mindig azzal a mottóval, hogy a megfázás körülbelül egy hétig tart. De mi történik, ha ilyenkor utaznunk kellene. Mikor megengedett a repülés megfázással, és mikor nem javasolt?

Ágyban fekvő, náthás beteg

De mi is valójában a megfázás?

A megfázás szó nem az orvosi szakvilágból származik, hanem általánosságban egy egészségügyi állapotot ír le. Az orvostudományban a köznyelvi megfázás vagy „influenzafertőzés” alatt olyan fertőző betegséget értünk, amely az orr, a torok és/vagy a hörgők nyálkahártyáját érinti.

A kiváltói olyan vírusok, amelyeket vagy a már fertőzött emberek a légúton vagy kenetfertőzésen keresztül terjesztenek, vagy már a torokban vannak, és például hideg huzat hatására aktiválódnak. A vírusok mellett a baktériumok is szerepet játszhatnak a hörgők vagy a légutak fertőzésében. Ilyen esetekben Ilyen esetekben felülfertőződésről beszélünk.

A megfázás tünetei nagyon sokrétűek, és semmi esetre sem csak kifejezetten megfázás esetén jelentkeznek. Többek között ide tartoznak:

  • Eldugult orr
  • Orrfolyás
  • Rekedtség
  • Torokfájás
  • Láz
  • Köhögés
  • Lankadtság
  • Fejfájás

Egyes esetekben folyamatos az átmenet egy másik betegségbe. Egy megfázásból tüdőgyulladás, akut középfülgyulladás vagy akár arcüreggyulladás is kialakulhat.

Miért nem tanácsos megfázással repülni?

Van legalább két ok, ami megfázás esetén a repülés ellen szól: Egyrészt az orr és a torok nyálkahártyája megduzzad. Itt található a középfüllel összekötő járat. Még akkor is, ha ez csak nehezen elképzelhető és felmerül a kérdés, hogy mi köze az orrnak a fülhöz, valójában ez az összekötő járat gondoskodik a középfül szellőzéséről. Amikor a nyálkahártya megduzzad, ez az összekötő járat, az úgynevezett fülkürt, részben vagy teljesen elzáródik. Ez az úgynevezett fülkürthurut.

Repülésnél az a probléma, hogy leszálláskor vagy leszálláshoz közeledve nyomás alakul ki a fülben. Rendszerint a középfülben a nyomás kiegyenlíthető ásítással, rágógumival vagy az orr befogásával. Ez azonban az eldugult fülkürt esetén nem mindig működik. Ez a belső fül maradandó károsodásához vezethet.

Általában enyhe megfázás esetén nem okoz gondot a repülés, de veszélyes lehet, ha a hörgők nyálkahártyája meg van duzzadva. Nem ritkán a megfázás áll a hörghurut hátterében. Hörghurut esetén váladék halmozódik fel a hörgőkben, amit általában kiköhögünk. Ezzel egyidejűleg a tüdő működése korlátozott.

A sűrű nyálka akadályozza a levegő ki- és beáramlását a hörgők végén található légzsákokba. A repülőgépen alacsonyabb a légnyomás, kb. 2500 méteres tengerszint feletti magasságnak felel meg. Egy egészséges vagy enyhén beteg személy számára ez nem jelent problémát, a hörghurutban szenvedőknek azonban problémát okozhat: Az alacsonyabb légnyomás hatására megnő a légzés gyakorisága, ami hurut esetén már eleve magasabb a normálisnál. Ehhez jön hozzá a megfázás tünetei által kiváltott általánosan rossz állapot. Mindez bizonyos körülmények között negatív hatással lehet a szívre, különösen előzetes betegségek megléte esetén, ha az utas dohányzik, nem sportol és túlsúlyos.

Vészhelyzetben repüljön biztonságosan a mentőjárattal, még megfázás esetén is.

Amennyiben nem épül fel rendesen a megfázásból, egyes esetekben ez súlyosabb betegségek kiváltója is lehet, amit egy repülőút tovább súlyosbíthat. Néha azonban elkerülhetetlen a repülés, még akkor is, ha egy komoly megfázással küzd. Egy mentőrepülőgéppel a kockázat olyan mértékben csökkenthető, hogy a veszélyhelyzet csekélynek minősíthető.

A mentőrepülőgépben szükség esetén az úgynevezett tengerszinten való repülés révén az emelkedéskor jelentkező légnyomáscsökkenés nagyobb mértékben elkerülhető. Ennek érdekében egyrészt egy megerősített túlnyomásos kabint alkalmaznak, amelyben a légköri nyomás a kritikus érték alatt marad. Továbbá a repülés nem olyan magasságban történik, mint amit az utasszállító repülőgépek használnak.

Ez egyrészt sokkal alacsonyabb belső fülnyomást eredményez a leszállás során, másrészt kisebb a légutakra nehezedő terhelés. Ezenkívül a mentőrepülőnél rendelkezésre áll az egészségügyi személyzet és a megfelelő orvosi technológia az esetleges kritikus helyzetek kezelésére és az egészségügyi károsodás elkerülésére.

Mennyibe kerül a mentőrepülő?

Mentőjárat esetén a költségek csak további konkrét adatok alapján határozhatók meg. A helyzet minden repülőgépnél annyira más, hogy nem lehet általános választ adni. A pontos számításhoz különböző tényezőkre van szükség:

  • Repülési útvonal
  • Sürgősség
  • Beteg állapota
  • Kísérő személyek száma
  • Földi szállítás

Ezen tényezők alapján kerül kiszámításra az Ön egyéni betegszállításának az ára.

Mentőrepülőgép-központok, a mentőrepülőgépeket szervező szakemberek

A megfelelő mentőrepülőgép, beleértve a személyzetet és az orvosi kísérő személyzetet, a beteg igényeihez igazított, megfelelő orvosi technológiával ellátott felszerelés és a hatósági kérdések tisztázásának, valamint az érintett reptéri engedélyeknek a gyors biztosítása. A mentőrepülőgép-központok sokéves tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren és kiváló hálózatot építettek ki, hogy akár egy nap leforgása alatt megszervezzenek egy mentőrepülőgépet.

Kapcsolatfelvétel

További kérdése van, vagy máris szeretne egy nem kötelező érvényű tájékozatató ajánlatot kérni tőlünk, akkor a hét minden napján éjjel-nappal elérheti ügyfélszolgálatunkat itt.

Lépjen velünk kapcsolatba