Repülés tüdőfibrózissal

Sok egészséges ember számára a nyaralás során külföldre utazni az egyik legkellemesebb öröm, elvégre ma már a legjobb feltételek adottak a gondtalan utazáshoz: A turisták és az üzletemberek számára egyaránt elérhető a Föld szinte bármely pontja körülbelül maximum 24 óra alatt, még akkor is, ha ez a fél világ megkerülését jelenti - hála a modern légiközlekedésnek. Bizonyos betegségek esetén azonban korlátozások vonatkoznak a világ legnépszerűbb utazási eszközére, a repülőgépre. Ez vonatkozik bizonyos tüdőbetegségekre is, például a tüdőfibrózis diagnózisára.

Mi a tüdőfibrózis?

Az emberi tüdő, vagy inkább a két tüdő, valójában olyan táguló szervek, amelyek egy nap alatt körülbelül 20 000-szer tágulnak ki és húzódnak össze. A folyamat során 10 000 liter levegőt lélegzünk be és ki. Sematikusan a tüdő egy fejjel lefelé fordított, becsomagolt fára hasonlít. Az ágak és gallyak a hörgők, amelyek a végükön az alveolusokba futnak ki, ahol az oxigén szén-dioxidra történő cseréje zajlik a vérsejtekben. Az alveolusokat viszont stabilizáló kötőszövet veszi körül. A tüdőfibrózisban ez a kötőszövet jelenti a problémát. A fibrózis fokozza ugyanis a kötőszövet termelését, amely így megkeményedik és hegesedik. Rugalmassága csökken, és ezzel együtt az alveolusok tágulékonysága is, ami viszont egyre inkább korlátozza a gázcserét.

A fibrózis különböző típusait számos ok kiválthatja. Ezek közé tartoznak bizonyos rákgyógyszerek, de az azbeszt, a finom kvarcpor, a szénaporból vagy galambürülékből származó fehérjeallergia, sőt a tüdőrák kezelésére alkalmazott sugárkezelés is kiválthat fibrózist. A tüdőfibrózis tünetei közé tartozik a légszomj, a tartós köhögés, a légzésszám növekedése és az alacsony testmozgás-tűrés.

A tüdőfibrózis egyébként nem tévesztendő össze a COPD-vel. Ez is egy krónikus tüdőbetegség, hasonló tünetekkel, de az okok eltérőek.

Miért lehet problémás a légi úton történő utazás tüdőfibrózis esetén?

Amikor egy rakétát kilőnek, néhány kilométert meg kell tennie, mielőtt ténylegesen elérne az űrbe. A Föld légköre, amely bolygónkat körülveszi, körülbelül 500-600 km vastag. Azonban azok számára, akiknek nincs dolguk az űrben, csak az első 12 km fontos, a troposzféra és a tropopauza. A troposzférában nagyjából 8 km magasságig a levegő oxigéntartalma 21% körül van. Még a tropopauza fölött is, ahol a legtöbb kereskedelmi repülőgép mozog, az oxigéntartalom csak valamivel alacsonyabb. Valójában, ha csak oxigénről lenne szó, a légzésnek mindig ugyanolyan jól kellene működnie, akár a tengerszinten, akár a Mount Everesten.

A probléma a légnyomás: minél közelebb vagyunk a Földhöz, annál nagyobb a légnyomás, mert a légkör úgy nehezedik rá, mint egy vízréteg. A testünk ehhez a légnyomáshoz alkalmazkodik nullától (tengerszint) körülbelül 1500 méterig, attól függően, hogy hol élünk. Az ember a nagyobb magasságokhoz is úgy szokik hozzá, hogy automatikusan növeli a vér oxigénmennyiségét. De ehhez időre van szükség.

Az alacsony légnyomás általában 3000 m magasságtól válik problémává a legtöbb ember számára. Ez azt jelentené, hogy egy kereskedelmi repülőgépen, amely 10 000 méter magasan repül a sugáráramlatban, minden utasnak levegőért kellene kapkodnia. A repülőgépek azonban nyomás alatti kabinokkal vannak felszerelve, amelyek a légnyomást körülbelül 2500 méteres magasságban tartják. Sok más tüdőbetegséghez hasonlóan azonban a tüdőfibrózisban szenvedők számára már 2500 m is nagyon komoly problémát jelent, mivel az alveolusok körüli kötőszövet megkeményedése nem, vagy csak korlátozott mértékben teszi lehetővé a vér oxigéntartalmának szükséges növekedését. A betegeket gyakran kiegészítő oxigénnel kell ellátni, de az orvosi oxigén általában nem engedélyezett a normál repülőgépeken. Ennek megfelelően a menetrend szerinti repülőgéppel való repülés gyakran nem lehetséges.

Betegszállítás a mentőrepülőgépen

A tüdőfibrózis általában krónikus állapot, lassan fejlődik ki. Ugyanakkor a betegség viszonylag gyors és súlyos lefolyást is mutathat, ezért könnyen előfordulhat, hogy az orvosok csak az érkezéskor észlelik a betegséget, ami megnehezíti a hazautazást egy normál repülőgéppel. Ilyenkor gyakran van szükség a hazatérésre, méghozzá rövid időn belül, ami a repülőgépet teszi az egyetlen ésszerű közlekedési eszközzé. Így tényleg csak az a lehetőség marad, hogy speciális felszereléssel ellátott mentőrepülőgéppel térjen haza a beteg. Egy mentőrepülőgép fedélzetén modern orvosi felszerelés található, a kiegészítő oxigén szintén az alapfelszerelés része.

Tüdőfibrózisos beteg légiközlekedése tengerszint feletti repüléssel

A tengerszint feletti repülésre alkalmas mentőrepülőgép megerősített, nyomás alatt álló kabinja még 9000 vagy 10 000 m-es utazómagasságban is körülbelül 600-900 m-es szinten tartja a légnyomást. Ezen kívül a fedélzeten képzett egészségügyi személyzet is jelen van, akik légzési nehézség esetén beavatkoznak, és gondoskodnak a beteg oxigénnel történő lélegeztetéséről. Erre mindenekelőtt azért van szükség, mert a légnyomás gyors változása mind süllyedéskor, mind emelkedéskor előfordulhat még a megerősített nyomású kabinok esetében is.

Mennyibe kerül egy ilyen tengerszint feletti repülés egy mentőrepülővel?

A tüdőfibrózisban szenvedő személy szállítását nem lehet egyszerűen logisztikai szempontból lebontani. A súlyosan beteg személy a figyelem középpontjában áll, és különböző intézkedéseket kell tenni körülötte annak érdekében, hogy az utazás a lehető legkomplikációmentesebb és legkíméletesebb legyen. A betegek különleges orvosi ellátást igényelnek. Ehhez szakértőkre van szükség, a külföldön tartózkodó kezelőorvostól kezdve a repülőtérre szállításon át a megfelelő aeromedikai képesítéssel rendelkező fedélzeti csapatig, a Magyarországra érkezéskor a kórházba szállításig, ha szükséges, és végül az orvosi előkészítésig.

Emellett ott van a teljes utazási útvonal és annak megtervezése, ahol nem csak a légi útvonalról van szó. Az adott országban való tartózkodási helytől a magyarországi tartózkodási helyig mindent a lehető legjobban kell megszervezni. A mentőszállításban általában légi és földi járművek is részt vesznek. Ez pontos időzítést igényel minden érintett erő részéről, a mentőautók vezetőitől a pilótákon át a repülőtéri felügyelőkig mindkét országban.

Ezért minden egyes légi mentőrepülés egyedi ügy, amelynek költségszerkezete nem lehet átalánydíjas. Örömmel állunk rendelkezésére és beszéljük át Önnel az Ön konkrét esetét egy konzultáció során, és e megbeszélés során szívesen adunk Önnek egy megbízható irányárat.

Visszautazás a Légi Mentőszolgálati Központtal

Egy olyan súlyos légzőszervi betegséggel, mint a tüdőfibrózis, nem könnyű megszervezni egy  esetleges hazautazást. Ebben olyan szakemberekre van szüksége, mint amilyenek mi vagyunk a Légi Mentőszolgálati Központnál. Világméretű hálózatunkkal és sokéves tapasztalatunkkal a világ szinte minden országából biztosítjuk a biztonságos ambuláns hazaszállítást.

Kapcsolatfelvétel

További kérdése van, vagy máris szeretne egy nem kötelező érvényű megkeresést küldeni nekünk? Akkor a hét minden napján éjjel-nappal elérhet minket. Lépjen kapcsolatba velünk:

Vissza az áttekintéshez