Repülés tüdőgyulladással

Olvasási idő: 3 perc

A tüdőgyulladás a hasmenéses betegségek után a második leggyakoribb fertőző betegség világszerte. A klinikákon és a kórházakban a gyakoriság tekintetében megelőzi a szívrohamot vagy a stroke-ot, vagyis az agyvérzést.

De mi is valójában a tüdőgyulladás?

A betegség elnevezése mindent elmond. A tüdőszövet gyulladásáról van szó, ami lehet egyoldali, tehát csak az egyik tüdőre, vagy kétoldali, mindkét tüdőre kiterjedő. Egy embernek két tüdeje van, a két tüdő egymástól függetlenül működik. Mindkét tüdő azonban egy légcsövön keresztül kap oxigént. A légcső egyben a baktériumok és vírusok kapuja is, amelyek viszont tüdőgyulladást válthatnak ki.

A tüdőgyulladásban ugyanis a baktériumok játszanak főszerepet, mindenekelőtt az úgynevezett pneumococcusok, amelyek a tüdőfertőzések mintegy felét okozzák. A vírusok, köztük a jelenleg terjedő koronavírus a tüdőgyulladásos eseteknek csak mintegy 25%-ában játszanak szerepet. Szinte mindig baktériumokról van szó, de a vírusokkal karöltve, például az influenzavírussal együtt szuperinfekciót is kiválthatnak.

A tüdőszövet gyulladt részei csak hiányosan képesek a légzésből származó oxigént felvenni és a vörösvérsejtekbe juttatni, hogy azok a belső szerveket ellássák. A vér oxigéntelítettsége ilyenkor csökken, ami egy repülőgépen különösen súlyos lehet.

Miért jelent problémát a tüdőgyulladással való repülés?

Amikor egy repülőgépen közel 10 000 m magasságban, közel 1000 km/h utazósebességgel repülünk a célállomásunk felé, mesterségesen beállított légkörben tartózkodunk. A modern utasszállító repülőgépek oxigénnel dúsított, nyomás alatt álló kabinnal vannak felszerelve. Ez a légkör a túlnyomásos kabinban nem egészen olyan, mint amihez a legtöbb ember hozzászokott, hiszen az emberek többsége 0 méteres tengerszint feletti magasságban él, közvetlenül a tenger mellett, ritkábban 800 méteres tengerszint feletti magasság is előfordul. Ezeken a területeken, ahol az emberiség mintegy 95%-a él, a légnyomás 1013 hPa (hektopascal) és 914 hPa között van.

Ez a légnyomás biztosítja, hogy az ember elegendő oxigént tudjon felvenni a tüdőn keresztül. Minél magasabbra mászik valaki, annál alacsonyabb lesz a légnyomás, és annál nehezebb a tüdőnek és a szívnek is elegendő oxigént felvenni a levegőből, egyszerűen azért, mert a légnyomás nem felel meg a megszokott szintnek. Az ember képes alkalmazkodni az alacsony légnyomáshoz. Erre kiváló példa Reinhold Messner, aki oxigénpalack nélkül mászta meg a világ legmagasabb hegyét, a 8848 m magas Mount Everestet, de az átlagos utazók általában nem rendelkeznek ilyen képességekkel.

Egy utasszállító repülőgépben a légnyomás körülbelül 2500 méteres magasságnak felel meg, köszönhetően a túlnyomásos kabinnak. A légnyomás itt mindössze 735 hPa. A legtöbb ember számára ez azt jelenti, hogy a vér oxigéntelítettsége körülbelül 90%-ra csökken. Az egészséges emberek számára ez nem jelent problémát, különösen azért, mert az oxigénfogyasztás ülő helyzetben meglehetősen alacsony. A repülőszemélyzet pedig már hozzászokott ehhez.

Egy tüdőgyulladásban szenvedő személy esetében azonban ez azt jelenti, hogy az oxigéntelítettség, amely a betegség miatt már eleve lecsökkent, tovább esik egy kritikus szintre, 90% alá. Az, hogy az utasszállító repülőgépek nyomás alatti kabinja nem úgy van megépítve, hogy megfeleljen a 0 és 800 m közötti légnyomásnak, a súlynak köszönhető. Ahhoz, hogy a belső nyomást ennyire meg lehessen növelni, a repülőgép törzsét masszívabban kellene megépíteni, de ez a felszállótömeg és természetesen az üzemanyag-fogyasztás rovására menne. Van azonban egy jó megoldás a tüdőgyulladásban szenvedő betegek számára is.

Repülés tüdőgyulladással tengerszint feletti repüléssel

Aki külföldi nyaralás vagy üzleti út során tüdőgyulladást kap, azt a kezelőorvosok általában repülésre alkalmatlannak minősítik. Ez azt jelenti, hogy a fertőzést először az adott fogadó országban kell gyógyítani, amíg a repülési alkalmasság helyre nem áll. Ez azonban kétélű fegyver lehet. A tüdőgyulladás nagyon súlyos betegség, hiszen sok esetben intenzív orvosi kezelést igényel, amelyet nem minden országban biztosítanak ugyanolyan magas szinten. Egyrészt fennáll az oxigénhiány kockázata a hazafelé tartó repülőút során, ugyanakkor a másik oldalon pedig ott van a nem megfelelő orvosi ellátás a tartózkodási helyen.

A kiutat ebből a dilemmából az úgynevezett tengerszint feletti repülés jelenti. A név itt is sokatmondó, de inkább átvitt értelemben. A légi közlekedés e különleges formája során egy speciális mentőrepülőgépet használnak, amely 9000 m-es utazómagasságban is lehetővé teszi a tengerszintnek megfelelő légnyomást az utastérben.

Bár a légnyomásingadozás még a speciális nyomás alatti kabinban is előfordul, különösen a fel- és leszállás során, ezek a beteg számára pótlólagos oxigén adásával kompenzálhatók. Mi a Légi Mentőszolgálati Központnál készen állunk arra, hogy megszervezzük és rendelkezésre bocsássuk a tengerszint feletti nyomású kabinokkal ellátott mentőrepülőgépeket, hogy a tüdőgyulladásos betegeket gyorsan és biztonságosan hazahozzuk, akár távoli országokból is.

Mennyibe kerül egy tengerszint feletti járat?

Az egészség az ember legértékesebb kincse, ezért felbecsülhetetlen értékű. Ezzel együtt az első dolog, ami ilyenkor felmerül, természetesen a költség. Ez egy tengerszint feletti repülés esetében több tényezőből tevődik össze. Például honnan kell a beteget Magyarországra szállítani? Ez a kérdés határozza meg egyrészt a legközelebbi megfelelő repülőtérre történő átszállás megszervezését, másrészt a használandó repülőgép típusát.

A repülőgép típusa attól is függ, hogy a betegnek milyen orvosi ellátásra van szüksége a repülés során. Még az intenzív osztályokon nyújtott speciális ellátás is lehetséges, beleértve a különlegesen képzett repülőorvosokat is. Végül a magyarországi célállomáson a cél az optimális betegszállítás biztosítása a repülőtérről a kórházba, esetleg helikopter segítségével, ha a beteg egészségi állapota megkívánja. Mint látható, egy ilyen összetett folyamatot nem lehet átalánydíjjal lefedni, hanem egyedi számítást igényel. Mi a Légi Mentőszolgálati Központnál tapasztalatunkkal és kiterjedt hálózatunkkal biztosítjuk, hogy a betegszállítás költségei ne ugorjanak kitörően magasra.

Velünk, a Légi Mentőszolgálati Központtal tökéletes partnerre talált hazaszállítása megszervezésében. Tudásunkkal és sokéves tapasztalatunkkal, több száz szállításon keresztül a világ minden tájáról biztosítjuk, hogy Önt vagy tüdőgyulladásban szenvedő szeretteit biztonságosan hazavisszük külföldről Magyarországra, egyik kórházból a másikba, egyik ágyból a másikba.

Kapcsolatfelvétel

További kérdése van, vagy máris szeretne egy nem kötelező érvényű megkeresést küldeni nekünk? Akkor a hét minden napján éjjel-nappal elérheti ügyfélszolgálatunkat itt.